Penészedés a tetőfödém alatt – nem a víz szigetelés hibája, hanem a hőszigetelés elégtelensége
A penészedés okai
Segítség, penész!
Az régebbi építésű házak jelentős részének a minősége döbbenetesen rossz, a hőszigetelést kispórolták belőle vagy nem elégséges hőszigeteléssel látták el. Komfortérzetünk rohamosan romlik és gyermekeink egyre több allergiás betegségben szenvednek. A vizes, rossz szigetelésű, dohos, penészes lakókörnyezetben szervezetünk folyamatos allergén terhelésnek van kitéve, ez pedig egészségkárosodáshoz vezet.
Mik lehetnek az okai a penészedésnek?
- elégtelen hőszigetelés vagy a hőszigetelés hiánya
- túl jól hőszigetelt a ház, a jól záró műanyag ablakok nem engedik ki ugyan a meleget, de nincs elégséges szellőzés, túl gyorsan elhasználódik a levegő
- az elégtelen szellőzés következtében magas a páratartalom (főzünk, mosunk stb.) és gyorsan elszaporodnak a penészgombák
- veszélyforrást jelenthet minden olyan felület, ami megtöri az egységes hőszigetelést lásd ablakok
- északi oldalakat nem éri annyit a napsütés és a hőmérséklet különbség a meleg déli és nyugati illetve a hideg északi fal között eredményezhet párakicsapódást a hidegebb felületeken, majd penészedést
Régebben a kevésbé jól szigetelt ablakoknál a réseken keresztül megoldódott ugyan a szellőzés, de a fűtés költségei is magasabbak voltak! Jelentős pára képződéssel jár a zuhanyozás, a főzés, a mosogatás, a felmosás; párát termelnek a növények és az emberek is – egy ember például körülbelül 3 liternyit egy nap.
A nedvesség jelenléte a gombásodás szükséges feltétele, mivel a gombák tápanyagot csak vízben oldott állapotban tudnak felvenni. A levegőben mindig találhatók olyan szaporodásra képes penészgomba elemek, amelyek számára az adott hőmérséklet- és fényviszonyok megfelelőek.
Hol csapódhat ki a pára?
A falak felveszik a belül képződött páratartalom felesleget, a nedves falak lehűlnek, hőszigetelő képességük pedig jelentősen romlik. A hidegebb felületeken lecsapódik a pára, ami a falak penészesedését okozza.
Biztos hallott már a hőhíd fogalmáról. Mi is az?
A hőhíd a ház szerkezetének egy olyan felülete, amely jobban vezeti a hőt, mint a többi felület. Ilyen felület pl. a beton áthidaló vagy koszorú a mennyezet alatt. Belülről kifelé “szökik a meleg”. Azt, hogy az adott szerkezet hőhidas-e, onnan lehet tudni, hogy lényegesen hidegebb a tapintása, azaz a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb, mint a szerkezet többi részének. A hőhíd-problémák télen jelentkeznek, hiszen annál intenzívebb a hőhíd, minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet közötti különbség.
A hőhíd azonban önmagában nem produkál minden esetben penészes tüneteket. Egy szobában általában 20°C és 55-65 %-os páratartalom az ideális. Ilyen körülmények között a pára egy 12-13°C hőmérsékletű szerkezeten már kicsapódik.
Egy jól szigetelt falszerkezet belső felületi hőmérséklete 17-18°C körül van, egy olyan falszerkezeté viszont, ami hőhidas vagy rosszul hőszigetelt, csupán 13°C. Ezen a hőmérsékleten a levegő páratartalma már kicsapódik. A probléma pedig csak fokozódik, ha a légcsere nem megfelelő, vagyis nem szellőzik eleget a helyiség, nő a páratartalom, ezzel együtt pedig nő a harmatpont, vagyis az a hőmérséklet, ahol vízként kicsapódik a levegő páratartalma.
Azokon a helyeken, ahol a levegő mozgása alacsonyabb, például a szekrények, ágyak mellett, ott a probléma hamarabb jelentkezhet és a hatása is intenzívebb.
Ezen megállapítások Mitró András (építőmérnők) cikkéből vett idézeteken alapul!
A tetőfödém alatti penészedés megszüntetésének egyik megoldása a tetőszigetelés hőszigetelése (valamint a jól záró korszerű ablakok szellőztetővel ellátottsága)!
Természetesen ezen munkák kivitelezését is vállaljuk, ezzel egyidejűleg az új hőszigetelésre új vízszigetelés is kerül.
Várjuk mielőbbi megkeresésüket, rövid időn belül ajánlatot adunk a megoldásról és a költségekről!
Fazekas László ép. mérnők
